Ezek a jelzések eddig nem tévedtek a népi tapasztalásban!



Számos népi megfigyelés alátámasztja, hogy az állatok a maguk sajátos módján előrejelzik az időjárás változásait. Sokat közülük már a kutatók is alátámasztottak bizonyítékokkal és tudományos magyarázatokkal. Ha megfigyeljük a természetet, a környezetünkben élő állatokat és növényeket, akkor mi is “olvashatunk” a jelekből.

Ezek az állatok a különböző kimenetelű időjárás-változásokra meglepő viselkedéssel, tőlük nem várt hangokkal hívják fel az emberek figyelmét.

Hideg télre számíthatunk, ha :

  • a kukoricahéj vastagabb az átlagosnál
  • a mezei egerek mélyre ásnak
  • a harkályok egy fán osztoznak
  • vastagabb a megszokottnál a szőr a tehén nyakán és hátán
  • sűrű és gyakori a köd augusztusban
  • a gólya korán költözik délre
  • bőséges a makktermés és a mókus korán kezdi gyűjteni
  • a rovarok sorban és nem kanyargósan haladnak
  • a hangyák magas bolyokat építenek
  • a vadludak már szeptemberben délnek indulnak
  • a darazsak még októberben is csoportosan láthatók
  • a vakondok ősszel magasra túrnak
  • a pókok a szokásosnál nagyobb hálót fonnak, és nagy számban telepednek meg a házban
  • a méhek korán behúzódnak a kaptárba
  •  a róka hosszasan vonyít
  • a varjak tömegesen a városokban repkednek
  • a sertés sok szalmát túr a fekhelyére.

 A népi tapasztalás azt mutatja, hogy a tél milyenségét leginkább Orsolya (okt. 21.) és Dömötör (okt. 26.) napja árulja el, akiknek napján ha hideg szél fúj, igen hideg tél is lesz.

Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!