Ekkor lehet katasztrófahelyzet.



Pokoli a helyzet: nincs több orvos, nincs több férőhely a Magyar Orvosi Kamara szerint, pedig a járvány csak hetek múlva tetőzik.

Elfogytak az orvosok, nem lehet tovább bővíteni az intenzív osztályokat a Magyar Orvosi Kamara honlapján megjelent jelentés szerint. Ez pokoli állapotokat vetít előre, hiszen a járvány tetőzése csak december közepére várható. A kamara szerint eljött az ideje, hogy az orvosok alkalmazzák a koronavírus-járványra írt etikai kódexet, amely alapján majd el kell dönteni, melyik páciensnek jut életmentő kezelés, illetve melyiknek nem.

Az ápolás erőforrásainak elégtelensége miatt rettentően gyakorivá válnak a veszélyes kórházi fertőzések /Fotó: MTI/Vajda János

– A kezelés a legtöbb COVID-ellátásra berendezett intenzív osztályon már most is erősen kompromisszumos. A reggel vizitelni induló szakorvos délutánra végez a rábízott betegek gépeinek beállításával, gyógyszerelésük elrendelésével. A szakdolgozók és további kisegítő személyzet létszáma éppen hogy elegendő a gyógyszereléshez, tápláláshoz, légutak tisztán tartásához – a nagy emberigényű beavatkozásokra, így a betegek forgatására, a kimenetelt javító hason fekve lélegeztetésre alig marad kapacitás – sorolta Svéd Tamás intenzív terápiás orvos.

– Az ápolás erőforrásainak elégtelensége miatt sérülnek a sterilitás szabályai és rettentően gyakorivá válnak a veszélyes kórházi fertőzések, a lélegeztetett betegek bakteriális tüdőgyulladása, véráram infekciók, jelentősen rontva a gyógyulás esélyeit.

Svéd szerint a probléma jelenleg nem is orvosolható, hiszen egy intenzív terápiás szakember megfelelő képzéséhez évek kellenek. „Minden más probléma lényegében ebből az egyből következik” – mondta. Szerinte éppen ezért felesleges újabb és újabb osztályokat kinevezni „intenzívnek”, hiszen már most sincs elég orvos és ápoló a betegek megfelelő ellátásához.

Napról napra több fertőzöttet azonosítanak, és egyre emelkedik a kórházban ápoltak száma is / Fotó: Zsolnai Péter

A helyzet súlyos és már most olyan haláleseteket von maga után, amelyek egyébként elkerülhetőek lehettek volna. Mivel az úgynevezett „subintenzív” ellátó helyek a legtöbb helyen már szintén a járvány előtt is hiányoztak, az intenzív terápiát már nem, de intenzív ápolást még igénylő betegeket alig volt hova kiadni. A betegek állapota emiatt az intenzív osztályról kikerülve nagy arányban romlik: vagy meghaltak, vagy vissza kellett kerülniük az intenzívre.

Svéd komoly kritikát fogalmazott meg azzal kapcsolatban is, hogy rettentő kevés adatot közölnek a megfelelő hatóságok.

– Nem ismerjük, hol és hányan fekszenek kritikus állapotban COVID-19 miatt vagy anélkül, milyen arányban kerülnek invazív lélegeztetésre a vírusfertőzöttek, közülük hányan halnak meg, milyen gyakori a kórházi fertőzések megjelenése, milyen a nővér-beteg arány. Ezek pontos ismerete nélkül a „sikeres védekezés” kifejezés üres marad, hiszen esély sincs a problémák kijavítására – szögezte le.

Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!